L�tnival�k - London
Londonban tal�lhatunk hasonl�s�got a harmadik �s az elsõ vil�ggal. Eg�szen m�s, mint a t�bbi eur�pai v�ros, London rendezetlennek �s piszkosnak tûnik, de ez hozz�tartozik var�zs�hoz. Hatalmas v�ros, egyszerûen musz�j metr�val k�zlekedni.
Annyi mindent meg kell n�zni Londonban, hogy szinte felsorolni is sok. El kell l�togatnunk a
Trafalgar T�rre, amelynek k�zep�n egy oszlopot l�thatunk, tetej�n Nelson Admir�lis szobr�val.
A Nemzeti Gal�ria a t�r �szaki oldal�n tal�lhat�, a vil�g egyik legh�resebb k�pgyûjtem�ny�nek ad otthont.
A Buckingham Palota az 1700-as �vek elej�n �p�lt Buckingham �s Normandia hercege r�sz�re. Tõle v�s�rolta meg III. Gy�rgy kir�ly, s az�ta egy-egy r�vid megszak�t�st�l eltekintve a kir�lyi csal�d londoni otthona. �prilis �s j�lius k�z�tt sz�nes l�tv�nyoss�g az õrs�gv�lt�s.
Vikt�ria Kir�lynõ eml�kmûve a palota elõtt �ll. Mester�t a mû leleplez�sekor, 1911-ben, a helysz�nen avatt�k lovagg�.
A Westminster Katedr�list 1903-ban nyitott�k meg. �p�t�szetileg biz�nci st�lusjegyeket mutat, s �gy kiz�r b�rmif�le �sszevet�st a Westminster Ap�ts�ggal. Az Ap�ts�g a legenda szerint a VII. sz�zadban �p�lt, s szem�lyesen Szt. P�ter szentelte fel. �p�lete a g�tikus �p�t�szeti st�lus kimagasl� alkot�sa, egyben Nagy-Britannia koron�z� temploma.
Big Ben a neve annak a 13 tonn�s nagyharangnak, amely az �ratoronyban tal�lhat�. �rdekes, hogy ezzel a n�vvel illetik az eg�sz tornyot, holott az Szt. Istv�n nev�t viseli.
A Tower Bridge 1886 �s 1894 k�z�tt �p�lt. Tornyaiban ki�ll�t�s mutatja be a h�d t�rt�net�t, valamint az emelõg�pezet mûk�d�s�t.
A Tower 900 �ves t�rt�nete sor�n volt m�r erõd�tm�ny, v�rb�rt�n, kir�lyi palota. 1303-t�l napjainkig itt õrzik a korona�kszereket.
A British Museum Sir Hans Sloane mûgyûjtõ mintegy 80.000 darabos hagyat�k�b�l j�tt l�tre, amelyet v�grendelet�ben haz�j�nak aj�nd�kozott. Itt tal�lhat� jelenleg a vil�g egyik leggazdagabb �s leg�rt�kesebb r�gis�gkollekci�ja. K�nyvt�ra szint�n egyed�l�ll�, itt n�zhetj�k meg az elsõ g�ppel nyomtatott k�nyvet, a Gutenberg-bibli�t, 1455-bol.. Maga az �p�let klasszicista st�lusban �p�lt.
Madam Tussaud Panoptikuma: Madam Tussaud Franciaorsz�gban, mestere k�r�s�re elk�sz�tette a guillotine �ldozatainak halotti maszkj�t. 1802-ben k�lt�z�tt Angli�ba, mûveivel bej�rta az eg�sz orsz�got, v�g�l 1835-ben a Baker Streeten nyitotta meg �lland� gal�ri�j�t. Fiai helyezt�k �t a ki�ll�t�st jelenlegi hely�re 1884-ben.
A h�res Picadilly K�rt�r j�l ismert m�r k�peslapokr�l, ny�zsgõ forgatag�t m�gis l�tni kell.
A Rock Cirkusz viaszfigur�i megelevenednek, robotg�pek, l�zerf�nyek, eredeti CD hangfelv�telek keltenek p�ratlan ill�zi�t.
A Soho: a XVI. sz�zad v�g�ig vad�szter�let volt, erre utal neve is, ami vad�szki�lt�s. Itt j�form�n minden nemzet megtal�lja a maga kis �tterm�t, k�z�ss�g�t.
Canterbury Katedr�lis
A Canterbury �rsek sz�khelye, Anglia tal�n legszebb katedr�lisa. Mint a legt�bb hasonl� �p�let, ezt is t�bbsz�r �t�p�tett�k, �gy t�bb st�lus jegyeit fedezhetj�k fel rajta. A XII. sz�zadban a zar�ndoklatok egyik eur�pai k�zpontj�v� v�lt, amelyet Geoffrey Chaucer tett halhatatlann� a Canterbury-i mes�k c�mû mûv�ben. A m�sodik vil�gh�bor�ban a v�ros s�lyosan megs�r�lt, s egyes r�szeit oly m�don �p�tett�k �jj�, hogy az eredeti arculatot figyelmen k�v�l hagyt�k. Ennek ellen�re m�g ma is turist�k t�meg�t vonzza, mint ahogyan ez az elm�lt 800 �vrõl elmondhat�.
Stonehenge
Az 5000 �ves Stonehenge Eur�pa legh�resebb t�rt�nelmi idõk elõtti helysz�ne. Egy hatalmas k�vekbõl �ll� gyûrû, amelyeken egy-egy ugyanolyan nagy kõ fekszik, mint �thidal� gerenda, egy belsõ patk�alakzat, egy k�lsõ k�r �s egy �rok alkotj�k. Keveset tudunk l�trej�tt�nek k�r�lm�nyeirõl �s ok�r�l. A k�veket val�sz�nûleg Wales d�li r�sz�bol hozt�k ide. Sz�m�t�sok szerint kb. 600 ember kell, hogy egy ilyen 50 tonn�s t�mb�t felemeljen.
Bath
R�mai f�rdõj�rõl, valamint eleg�ns arany sz�nû Gy�rgy kir�ly korabeli �p�t�szet�rõl v�lt h�ress�. Nem csoda, ha �gy �rezz�k, tematikus parkban vagyunk, hiszen oly sok k�l�nleges l�tv�nyoss�g van ebben az egy v�rosban. Sûrûn l�togattak ide a XVIII. sz�zadi arisztokr�cia tagjai, akik itt fl�rt�ltek, szerencsej�t�k ûz�s�nek c�lj�b�l, pletyk�lkodtak. S ezen k�v�l õk hozt�k ide azokat a h�res �p�t�szeket, akiknek k�sz�nheti a v�ros arculat�t. Fõbb l�tnival�k: Bath-i Ap�ts�g, a R�mai F�rdõ, valamint az �zletekkel szeg�lyezett Pultney-h�d. Bath a vil�g�r�ks�g r�sze, s egyszersmind a turist�k paradicsoma.
Oxford
Fõk�nt egyetem�rõl h�res v�ros, holott a telep�l�s m�r �t �vsz�zaddal az egyetem alap�t�sa elõtt l�tezett. Ma Oxford fõ l�tv�nyoss�ga 22 koll�giuma. Ezek festõien sz�p �p�letei, �reg h�zak �s templomok teszik k�l�nlegess� a v�ros l�gk�r�t. Az Oxford Story m�zeum elmes�li az Oxfordi Egyetem 800 �ves m�ltj�t �s jelen�t. A fõ utc�kat elhagyva, kis sik�torokon s�t�lhatunk, amelyek k�l�nlegesen bensõs�ges hangulatukkal rabul ejtenek.
York
L�togat�k milli�it vonzza a v�ros. K�zel 2000 �vig volt az �szaki ter�letek fõv�rosa, s jelentõs szerepet t�lt�tt be Anglia t�rt�nelm�ben a r�mai, sz�sz �s viking uralom alatt. K�l�nleges g�tikus katedr�lisa, k�z�pkori v�rosfala, t�rt�nelmi utc�i, teah�zai �s pubjai egyedi k�rnyezetet biztos�tanak, s �lvezetess� teszik a s�t�lgat�st. A York Minster katedr�lis a legnagyobb Eur�p�ban. A v�ros m�zeumkertje, amelyben tal�lhat� n�h�ny festõi �p�let �s rom, Britannia legszebbike.