Wales-t h�rom oldalr�l tenger hat�rolja, a negyedik, keleti, Angli�val k�z�s hat�r nagyj�b�l a VIII. sz�zadban emelt hatalmas f�ld�p�tm�ny, az Offa's Dyke vonal�n halad. Az orsz�gban k�t f� hegys�g van: a Black Mountains d�len �s a Brecon Beacons, a Snowdonia vonulatai. A j�g koptatta hegyek k�zt m�ly foly�v�lgyek kanyarognak. A mocs�rvid�k az �szaki Dengigh-t�l a d�li Glamorgan v�lgyig tart �s a nyugati tengerparton l�tv�nyos szikl�kba torkollik. A lakoss�g legnagyobb r�sze a Beacons v�lgyeiben lakik vagy a d�l-keleti partvid�ken, Cardiff �s Swansee k�z�tt.
Wales ter�let�nek nagy r�sz�t egykor erd� bor�totta, f�k�pp t�lgyesek, de m�ra sajnos eleny�sz�en kev�s maradt ezekb�l. Az erd�k kiv�g�s�val t�bb lett a megm�velhet� f�ldter�let, a f�b�l pedig haj�kat, b�ny�kat �p�tettek �s faszenet is k�sz�tettek bel�le.Az eredeti �llapot nehezen �ll vissza a n�v�nyzet teljes kipuszt�t�sa �s a rododendron bokrok betelep�t�se miatt. A k�ris ma sokkal gyakoribb a foly�k ment�n, csak�gy, mint vadcseresznyef�k �s a juharf�k . Olyan ritka sarki n�v�nyekre is lelhet�nk a hegyekben, mint p�ld�ul a snowdoniai liliom.
A tengeri madarak szeretik Wales hossz� tengerpartj�t - itt tal�lhat� a vil�g v�szmad�r-popul�ci�j�nak k�zel egyharmada, �s Grassholmban �l a vil�g egyik legnagyobb szula-kol�ni�ja. Az orsz�g belsej�ben csak k�ny�kat �s denev�reket lehet l�tni. A parkokban tal�lhatunk m�kusokat, �s a tengerparton megfigyelhet�nk egy-egy f�kacsapatot is.
Ha azt mondjuk, hogy Walesben szinte az eg�sz �vben esik az es�, nem �llunk messze a val�s�gt�l. Nyugaton �s d�l-nyugaton a szelek is megkeser�tik az itt �l�k �let�t. A hegyek tengerhez val� k�zels�ge miatt igen k�l�nb�z� �ghajlati viszonyokra lehet sz�m�tani m�g kis ter�leteken bel�l is. Cardiffban a cs�csh�m�rs�klet 20 �C, de ritk�n s�llyed 0 fok al� m�g a leghidegebb t�len sem.