Belfast
Ha a tenger fell kzelti meg Belfastot, partraszllskor szinte rgtn a vrosba rkezik j elhelyezkedsnek ksznheten. Egy r egyszer rorszg Rijnak nevezte Belfastot, mely dombokkal, tavakkal s folyvlggyel vezett.
Ez a robosztus szaki metropolisz - mely egy falucska volt a 17. szzadban - sokban hasonlt Liverpoolhoz s Manchesterhez, ezekhez az r-tenger partjn fekv szeles vrosokhoz. Ma kzel fl millian lakjk Belfastot, ami szak-rorszg lakossgnak mintegy egyharmadt teszi ki. Belfast volt az ulsteri ipari forradalom motorjnak gphza. A klnbz ipargak - vszonkszts, ktlgyrts, hajpts - fejldse minden tz vben megduplzta a vros mrett. A vilg legnagyobb szrazdokkja itt van, s a hajgyr ris darui a kikt fl magasodnak.
Manapsg egyre vltozik a vroskp. A vroskzpontban stlutckat alaktottak ki, ahol le lehet lni padokra s hallgatni az utcazenszeket. Sok j llapotban lv Viktria s Edward korabeli pletet lthatunk, az ajtk s ablakok felett szpen kidolgozott szobrokkal. Istenek, kltk, tudsok, kirlyok s kirlynk kbe faragott arca nz le rnk mereven a bankok s rgi vszonraktrak magas prknyairl.

|