Glasgow
Sok�ig Edinburgh elhom�lyos�totta a csup�n 30 m�rf�ldre (48 km) l�v� v�rost, de Glasgow-ban val�j�ban sok a l�tnival�. M�r maga m�g�tt hagyta a munkan�lk�lis�g, a gazdas�gi depresszi� �s a v�rosi er�szak miatt kialakult rossz h�rnev�t. Az 1980-as �s '90-es �vekben �jra kital�lta mag�t kultur�lisan �s szoci�lisan egyar�nt. K�ts�gk�v�l sk�t v�ros, csordultig vibr�l�ssal �s energi�val. A v�rosk�zpont a haj��p�t� foly�, a Clyde �szaki partj�n �p�lt. A l�tnival�k nagy ter�leten sz�tsz�rva tal�lhat�k, a Sauchiehall Street-re a boltok, pubok �s �ttermek miatt �rdemes elmenni.
A legr�gebbi v�rosr�sz keleten, az �pen maradt g�tikus Glasgow-i Katedr�lis mesteri �p�tm�nye, a St Mungo Vall�sos �let �s M�v�szet M�zeuma, �s Glasgow leg�regebb h�za, a XV. sz�zadi Provand's Lordship k�r�l ter�l el. Ha nyugatra indulunk, �rdekes s�ta vezet �t a XVIII. sz�zadi keresked�v�ros pomp�s h�zai �s kereskedelmi �p�tm�nyei k�zt. A forgalmas Sauchiehall Street-en tal�lhat�k a Glasgow-i Iskola Charles Rennie Mackintosh Art Nouveau mesterm�vei, �s a m�g mindig m�k�d� Willow Tearoom (F�z Teah�z). A Tenement House (B�rh�z) egy k�l�nleges id�kapszula, itt betekint�st nyerhet�nk a sz�zadfordul� polg�ri �let�be. Ne hagyjuk ki Glasgow legfelkapottabb kultur�lis l�tnival�j�t, a Burrell gy�jtem�nyt, amely a v�rost�l d�lre, a mintegy 3 m�rf�ldre (5 km) l�v� Pollok Country Parkban tal�lhat�. Az egyedi gy�jtem�nyben k�nai porcel�nt, k�z�pkori b�tort, impresszionista festm�nyeket l�thatunk, az inspir�l� �p�let pedig az ut�bbi id�kben �p�lt.