Egy kis t�rt�nelem
Wales egyes forr�sok szerint a vil�g egyik legr�gibb orsz�ga; majdnem 200 ezer �vre visszamen�leg lehet igazolni, hogy emberek laktak a ter�let�n. Az eur�pai kelt�k, akik az id�sz�m�t�s el�tti 600-ban �rkeztek, hozt�k a walesi karakterjegyeket: az �kessz�l�st, a bar�ts�goss�got �s a k�pzel�er�t. A k�s�bbi r�mai jelenl�t b�k�s peri�dusk�nt maradt meg a t�rt�nelmi eml�kezetben, val�sz�n�leg az�rt, mert a r�k�vetkez� id�szak zavaross� v�lt az �r kal�zok �s a sk�tok (britonok) bet�r�s�vel. A kereszt�nys�g az V. sz�zadban �rkezett meg. Az V. �s XI. sz�zad k�zti peri�dusra az angolsz�sz uralom nyomta r� a b�lyeg�t. A IX. �s X. sz�zadban a viking t�mad�sok k�z�s fell�p�sre k�sztett�k a k�l�n�ll� walesi kir�lys�gokat. Furcsa, �pp ahogy a t�mad�sok k�vetkezt�ben Wales kialakult, �gy ker�lt fokozatosan az angol korona fennhat�s�ga al�. 927-ben a walesi kir�lyok h�b�rurukk� fogadt�k Athelstant, az angolsz�sz kir�lyt. A k�vetkez� �vsz�zad folyam�n H�d�t� Vilmos kihaszn�lta ezt, �s er�s h�b�resei biztos�tott�k a v�delmet a walesi hat�r ment�n.A XIII. sz�zad folyam�n t�bbsz�r is megpr�b�lt�k Wales f�ggetlens�g�t megteremteni... Wales ezek ut�n az 1730-as �vekig szenderg�sbe mer�lt, am�g az ipari forradalom fel nem r�zta �lm�b�l. A sz�n, r�z, pala �s �n ir�nti sz�ks�glet emberek t�meg�t vonzotta ide, �s megv�ltozott a vid�k arculata is: sz�tsz�rt vid�ki telep�l�sek helyett v�rosias b�nya- �s ipari k�zpontok ker�ltek t�ls�lyba. 1955-ben Cardiff lett a hivatalos f�v�ros, A walesi kult�ra �s nyelv vir�gzik. Wales �gy l�pett be a '90-es �vekbe, hogy m�g mindig ny�gi az ac�lgy�rt�s �sszeoml�s�t. Sok a munkan�lk�li, a k�l�nf�le �tk�pz� programok ellen�re is. M�g az ut�bbi �vek politikai v�ltoz�sait figyelembe v�ve is igen csek�ly annak az es�lye, hogy Wales k�l�n �llamm� v�ljon.