Hagyom�nyok, nyelv, kult�ra

B�rdok
A nem walesiek sz�m�ra megfoghatatlan, k�l�n�s jelens�g az "eisteddfod", ez a saj�tos walesi nemzeti int�zm�ny. A sz� b�rdok gy�lekez�s�t jelenti, �s eredetileg egy �nek- �s k�lt�verseny volt. Az els�t 1176-ban rendezt�k meg. Az 1860-as �vekben megalakult a Nemzeti Eisteddfodd T�rsas�g, hogy fel�lessze ezt a sz�p, �si hagyom�nyt. Manaps�g h�rom f�bb eisteddfoddot �s t�bb helyi versenyt rendeznek. A Walesi F�rfikar egy m�sik nemzeti int�zm�ny, mely a d�l-walesi b�ny�szk�z�ss�gekb�l sz�rmazik. F�k�nt himnuszokat �nekelnek.

Nyelv
Az egyetlen, ami Walest elk�l�n�ti Nagy-Britannia t�bbi r�sz�t�l a m�g mindig besz�lt walesi nyelv. A walesi nyelv az indo-eur�pai nyelvcsal�d kelta �g�ba tartozik. A legk�zelebbi nyelvrokon a breton �s a cormwalli.. A nyelv a VI. sz�zadra fejl�d�tt ki teljesen, az eur�pai nyelvek k�z�tt az egyik legr�gibb. L�tsz�lag kiejthetetlen kett�z�tt l-ekkel �s t�bb m�ssalhangz� egym�sut�nis�g�val van tele. Az ipari forradalom angolul besz�l�k t�meg�t hozta az orsz�gba, �s 1800 �s 1900 k�z�tt a walesit besz�l�k sz�ma jelent�sen visszaesett. Manaps�g csup�n a lakoss�g egy�t�de besz�li a nyelvet, f�k�pp az �szak-nyugati �s nyugati vid�keken, ez�rt egyre t�bben k�zdenek az�rt, hogy fel�lessz�k a nyelvet.

Konyha
A walesi konyha nem t�l ismert, de ett�l f�ggetlen�l l�tezik. Nemzeti szimb�lumuk a p�r�hagyma, de jellegzetes m�g a "leverbread" (tengeri sal�ta, zabpehely, szalonna pir�t�son), a "rarebit" (sajtos pir�t�s must�rral �s s�rrel) �s a Glanmorgan virslik, egy h�s n�lk�l k�sz�lt mennyei �tek sajtb�l, zsel�morzs�b�l �s p�r�b�l.

Rendezv�nyek
Wales nem volna Wales "eisteddfodau" n�lk�l. A legnagyobb a Kir�lyi Nemzeti Walesi Eisteddfodd, augusztus elej�n rendezik meg, de tartanak Nemzetk�zi Eisteddfoddot is minden j�liusban Llangollenben, vagy az Urdd (Ifj�s�gi) Eisteddfoddot m�jusban. Wales �vente megrendezett Mez�gazdas�gi Show-j�t j�nius k�zep�n rendezik meg Llanelweddben.